Azért választottam ezt a témát elsőként, mert jómagam is muzeológusként végeztem, és dolgoztam is a szakmámban. Továbbá, mert szeretnék ebben a topic-ban minél több múzeumi kiállítással foglalkozni, hiszen már korábban rádöbbentem arra, idehaza nem divatos a múzeumkritikus. Gyakorlatilag nem is létezik, pedig mind a szakemberek, mind a "civilek" számára nagy segítséget adhatna. Szeretjük azt hinni a szó "kritikus" tagja miatt, hogy ez csak negatív dolog lehet, biztosan arra megy ki az egész, hogy valaki jól lepontozzon egy kiállítást, múzeumot. De nem erről van szó. A kritikus feladata az is, hogy megtalálja a jó ötleteket, a pozitívumokat is adott pillanatban és azt ugyanúgy közölje az olvasóival. Én is így fogok ehhez állni, mert bár sokan nem tudjuk, és csukott szemmel járunk, netán nyűgnek érezzük a múzeumba járást, attól még léteznek itthon is zseniális kiállítások és megvalósítások, amikért bizony érdemes betérni egy látogatásra, és elgondolkodni azon, vajon mit akartak ezzel üzenni nekünk a muzeológusok.

El is érkeztünk a címben megfogalmazott kérdésemhez:

Mit csinál egy muzeológus? Mi is az a muzeológus egyáltalán.

Talán össze sem tudnám számolni, hogy míg ebben a szakmában dolgoztam, hányszor tették fel nekem ezt a két kérdést. És még hányszor fogják, ha megkérdezik, mi a végzettségem...

Nos, kezdjük a legelején. Tudjuk-e egyáltalán mi pontosan a múzeum, és mik a feladatik? Vajon mitől lehet egy intézményt múzeumnak nevezni? Temérdek jogszabály született az évek során ebben a témában. Ezek a törvények, illetve rendeletek azok, amelyek meghatározzák azt, hogy mitől múzeum a múzeum.

Ezek közül a jelenleg is hatályban lévő, egyik alap jogszabály, amely az itt feltett kérdésekre megadja a választ, az az 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről. Ez alapján nem is olyan egyszerű meghatározni a múzeum definícióját, hiszen rögtön azzal kezdődik a törvény, hogy megállapítja, milyen típusokra oszthatóak a muzeális intézmények. Megkülönböztetünk: közérdekű muzeális kiállítóhelyet, közérdekű muzeális gyűjteményt, illetve múzeumot, mely tovább bontható szakmai szempontból tematikus, területi, megyei hatókörű városi, ország szak-, illetve országos múzeumokra. Már nem is annyira egyszerű, mint ahogyan azt gondoljuk, ugye? (A múzeumok szakmai besorolásáról külön bejegyzésben írok majd.)

Ezek közül csak a múzeumokra fogok jelen cikkben kitérni, ugyanis így is elég hosszú lesz a mondandóm. Mindenesetre, hogy legyünk tisztában a számokkal is, az előbb felsoroltak mindegyike muzeális intézménynek tekintendő, s mindezekből jelenleg Magyarországon kb. 750 darab van! Ami valljuk be, szép nagy szám. Vajon most hányat tudnánk ezekből felsorolni? :) Hát abban biztos vagyok, hogy még én is csak töredékét ismerem, pedig 5 éven keresztül egyikből a másikba vándoroltunk a csoporttársaimmal.

Tehát a lényegre térve a múzeum definíciója:

A kulturális javakat és a szellemi kulturális örökség elemeit tudományos, örökségvédelmi, oktatási és ismeretátadási céllal gyűjti, megőrzi, feldolgozza, kutatja ás kiállítja, továbbá egyéb formákban közzéteszi. Tevékenységével elősegíti a természeti, társadalmi, művészeti. kulturális és tudományos összefüggések kutatását, megértését, nyomon követi azok jelenkori változásait, és folytonos művelődésre ösztönöz.

A múzeum feladatai pedig:

A gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak gyűjteménygondozása, ennek keretében azok gyarapítása, nyilvántartása, állományvédelme, tudományos feldolgozása és publikálása, hozzáférhetővé tétele, ennek keretében állandó és időszaki kiállítások rendezése, közművelődési és múzeumpedagógia programok biztosítása, a kulturális javak digitalizálása, a kutatási tevékenység biztosítása.

Tehát a muzeológus ebben a környezetben dolgozik, s ő az a szakember, aki ezen feladatok közül koordinálja és elvégzi a gyűjteménygondozás minden szegletét, kivéve a restaurálást, melyet restaurátor szakember végez. Valamint szintén a muzeológus feladata a tudományos feldolgozás is (mely egyébként jogszabály szerint az általa nyilvántartásba vett műtárgy esetén kizárólag őt illeti meg a nyilvántartásba vétel időpontjától számítva 5 éven keresztül!), valamint a hozzáférhetőség szempontjából a kiállítás rendezés, vagy abban való közreműködés. Elég széles a paletta, ahogyan láthatjuk. Mindez magyarra fordítva annyit tesz, hogy a muzeológus szakember megy ki adott esetben terepre műtárgy után kutatni (NEM régészeti feltárásokhoz!), ő az, aki ezeket a műtárgyakat bevezeti a különböző leltárkönyvekbe, s ezáltal ő az, aki meghatározza egy műtárgy korát, milyenségét, jellemzőit, vagy éppen azt, hogy hol és kik használhatták és mire. Vagyis ő a műtárgyak suttogója. Ő az, aki megpróbál minden információt kiszedni egy tárgyból anélkül, hogy az sérülne. S mindezekből sok kutatással és elemzéssel az adott tárgycsoportokból kiállítást rendez, melyet fennállásig ellenőriz is.

Ami elképesztő, és talán senki nem gondolná, hogy ezekhez mi mindent kell tudnia egy muzeológus szakembernek. Alapvetően a muzeológusok az újkortól a jelenkorig elkészült műtárgyakkal foglalkoznak, mindennel, ami ezelőtt keletkezett és a földből került elő, azzal a régészek. Ettől függetlenül az egész magyar, illetve egyetemi történelmet ismernie kell a muzeológusnak, vagy legalábbis tudnia, hogy a részletesebb, több kutatást igénylő történelmi eseményeket, hol és milyen formában kutassa. Tudnia kell azt is, hogy melyik tárgy miből, milyen anyagból készült. Igen, mindezt úgy, hogy nem sérülhet a tárgy, tehát ránézésre kell megmondania. Éppen ezért a képzés során heteket, hónapokat töltöttünk azzal, hogy bizonyos anyagtípusokat megismerjük egy szempillantás alatt. Így volt nekünk fa, fém, fotó, textil, stb. félévünk az egyetemen. Így órákat töltöttünk el azzal, hogy fafajtákat vizsgáltunk, és megpróbáltuk megjegyezni a különböző fák jellegzetességeit, erezetét, színét, stb. Nem titok, abszolút nem egyszerű, főleg bölcsészként. Nekem például egy erdőmérnök hallgató ismerősöm segített utóbbinál, amit innen is még egyszer köszönök! :)

Rendkívül összetett gondolkodásúnak kell lennie manapság egy muzeológusnak, hiszen egyfelől történésznek, másrészről jó írónak, anyagismerőnek, de igazán kreatívnak és még jó rendezvényszervezőnek is kell lennie. És persze számtalan jogszabályt kell fejből tudnia, annak érdekében, hogy minden rendszerint működjön körülötte. Tulajdonképpen aki ezt jól csinálja, az erre született. Ez valahonnan belülről jön, tanulni igazán nem lehet, csak csiszolgatni a tanulmányokkal az ötleteket, melyek mindig felhalmozódnak a szakember fejében.

Nos, remélem ezzel a kicsit hosszabb bejegyzéssel kicsit tisztázni tudtam a "civilek" körében azt, hogy pontosan mit is csinálnak a muzeológusok, s talán azt is elértem vele, hogy egy kicsit több megbecsülést kapjanak a társadalom részéről...vagy legalább azt, hogy kevesebben kérdezik meg tőlem, hogy az micsoda és mit csinál? :)

Források:

1. 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
2. egyetemi jegyzetek
3. tapasztalat
4. Kép: https://upload.wikimedia.org./